Jász-Nagykun-Szolnok megyei cégek és vállalkozások

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Jász – Nagykun – Szolnok megye Kelet – Magyarország középső részén található. Az 5581 négyzetkilométer kiterjedésű megyét a Tisza vágja ketté. Heves és Borsód – Abaúj – Zemplén megye északról, Hajdú – Bihar és Békés megye keletről, Csongrád megye délről, Bács – Kiskun megye délnyugatról és Pest megye nyugatról határolja. Szolnok a megyeszékhely.

Domborzat

Jász – Nagykun – Szolnok megye területe teljesen sík. A térségben sokat süt a nap, kevés, de egyenletes a csapadékeloszlás és gyakori a szárazság. A megye termőföldje kiváló minőségű és termálvizekben is gazdag. A megye három nagy folyója a Tisza a Zagyva, valamint a Tápió. A Tisza-tó délkeleti része is a megyéhez tartozik.

Jász-Nagykun-Szolnok megyei városok

• Szolnok (megyeszékhely)
• Jászberény
• Karcag
• Kisújszállás
•  Törökszentmiklós
• Mezőtúr
• Tiszaföldvár
• Túrkeve
• Tiszafüred
• Jászapáti
• Kunszentmárton
• Kunhegyes
• Jászárokszállás
• Martfű
• Jászkisér
• Újszász
• Rákóczifalva
• Jászfényszaru
• Abádszalók
• Kenderes

Történelem

Szent István király uralkodásának második felében alakult ki Szolnok megye. A terület első ispánjáról, Szolnokról kapta a nevét, aki 1046-ban hősi halált halt Szent Gellérttel. A 13. században a terület két egymástól teljesen különálló vidékre: az erdélyi és a tiszai partiumi részre oszlott. A Nagykunságban török eredetű kunok, míg a Jászságban iráni eredetű jászok telepedtek le. 1541-ben Buda elfoglalásával, az ország kettészakadt és Jász – Nagykun – Szolnok megye területe a török hódoltság része lett. A törökök kivonulása után a megyerendszer hiányzó elemei folyamatosan újjászerveződtek. 1876-ban több terület egyesítésével jött létre Jász – Nagykun – Szolnok megye. 1946-ban 3 Pest megyei községet, Tószeget, Újszászt és Zagyvarékast a területhez csatolták. 1950-ben folytatódott az átszervezés és Heves megyéből Jász – Nagykun – Szolnok megye része lett Tiszaigar, Tiszafüred, Tiszaörvény, Tiszaörs és Nagyiván. Békés megyéből Öcsödöt csatolták a megyéhez, míg Dévaványa Békés megye része maradt. 1989-ben a teljesen új gazdasági és társadalmi rendszerrel egy más világ vette kezdetét.

Gazdaság

A megye 391.000 lakosa 20 városban és 58 községben él. A megye 7 történelmileg, gazdaságilag és kulturálisan összetartozó kistérségből áll:

• Karcagi
• Kunszentmártoni
• Jászberényi
• Mezőtúri
• Tiszafüredi
• Szolnoki és
• Törökszentmiklósi kistérség

Jász – Nagykun – Szolnok megye mai gazdasági helyzetét több tényező (pozitív és negatív) összhatása alakította ki:

• Budapest közelsége
• A megye keleti és nyugati részének fejlettségbeli különbsége
• Magas munkanélküliségi ráta
• Dinamikusan fejlődő ipar
• Kiváló mezőgazdasági adottságok
• Modern, gyorsforgalmi úthálózat hiánya
• Turisztikai adottságok nem teljes körű kihasználása

A lakosság 38%-a az iparban, 5,6%-a a mezőgazdaságban és 56,4%-a a szolgáltatások területén dolgozik. A feldolgozóipar jelentősége kimagasló a megyében, kiváltképp a fa- és papíripar, az élelmiszeripar, a gépipar és a textilipar. A terület nagy szántóföldjein főleg kukoricát, napraforgót, búzát és repcét termesztenek. Említésre méltó Jász – Nagykun – Szolnok megye baromfi-, juh-, sertés-, és szarvasmarha-állománya. A terület turisztikai vonzása a termálvizek, a természet, a kulturális programok és népi kézművesség.

Természetvédelmi területek

Jász – Nagykun – Szolnok megye csaknem 5%-a természetvédelmi terület. A Hortobágyi Nemzeti Park (melynek nyugati fele tartozik a megyéhez) és a Körös – Maros Nemzeti Park a két legnagyobb kiterjedésű tájvédelmi rész. A tiszakürti és tiszaigari arborétumok országos hírnévnek örvendenek botanikai értékek miatt.

Turizmus a megyében

Gyógy- és wellness turizmus

A termál- és gyógyvizeket a pihenés, kikapcsolódás, szórakozás és nem utolsó sorban a gyógyulás érdekében keresik fel a turisták. Vitathatatlan, hogy manapság az egyik legvirágzóbb turisztikai ágazat a gyógy- és wellness fürdők kombinációja. Jász – Nagykun-Szolnok megye bővelkedik a termálvizekben, amiket egyre inkább átalakítanak a modern kor igényeinek, és wellness-részleggel szerelik fel. A megyében több helyen várja a gyógy- és élményfürdő a látogatókat. A legjelentősebb termálvízkészlettel és számos kikapcsolódási lehetőséggel Berekfürdő, Martfű, Cserkeszőlő, Szolnok és Túrkeve rendelkezik.

Vízi turizmus

A megye vízi turizmusa jelentős, mivel az ország második legnagyobb folyója, a Tisza szeli ketté a területet, ami önmagában is sok lehetőséget tartogat. A Tisza – tó partján számos szabadstrand várja a fürdőzőket. A Holt – Tiszán nemzetközi kajak-kenu pálya sok rangos versenynek ad otthont.

Kerékpár turizmus

A kis forgalmú utakon és a természetben való kerékpározás igazi felüdülés az egész családnak. A nemzetközi Euro Velo II. számú kerékpáros útvonal a Tisza mentén halad, így a megyét is érinti. A Tisza-tó mentén épült bicikliút is aktív kikapcsolódást biztosít a természet kedvelőinek.

Vadász, horgász, lovas turizmus

A megye hatalmas vízfelületei kiváló lehetőséget biztosítanak a horgászoknak. A Jászság, a Kunság és a Tiszaug környékén apróvadak, illetve őzek gazdag állománya található. A változatos és gyönyörű vidék a lovas turizmusnak is kedvez. 6 lovarda rendelkezik patkóminősítéssel, mely a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség által előírt szabványoknak való megfelelést jelöli.

Rendezvényturizmus

Évről évre szórakoztató és hagyományőrző programokkal várja Jász – Nagykun – Szolnok megye a látogatóit. Több nemzetközileg is elismert program közül is lehet válogatni. A legismertebb és legkedveltebb turistacsalogató rendezvények: a Szolnoki Gulyásfesztivál, a Tiszafüredi Randevú, az ARTÚR Fesztivál, a Kunmadarasi gyorsulási verseny, a Jászberényi és Abádszalóki Nyár, a Karcagi Birkafőző Verseny és a Nagykunsági Kulturális Napok.